Első évem

1 éves leszek holnap!!!!
Alig hiszem el, hogy eltelt 365 nap ilyen gyorsan. Nagyon sok minden történt ezalatt az idő alatt Velem és a családommal. Megtanultunk együtt örülni, együtt sírni, együtt élni. Nehéz volt, de most már azt mondhatom megérte.
Június 5én a születésem kicsit elhúzódott, de szerencsére komplikáció-mentes volt, ezért haza is engedtek 3 nap múlva a szüleimmel. Az első napok, hetek kicsit nehezen teltek, főleg Nekem és Anyunak, de szerencsére sokan ott voltak Velünk és megtettek mindent azért, hogy mindannyiunknak könnyebb legyen. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Mindenkinek, aki Velünk volt és segített!!!!!!
A szopizásom nem indult túl könnyen, de aztán belejöttünk mind a ketten Anyával és egészen 11 hónapig tartott a szimbiózisunk. Az első hónapban a súlyom 3520grammról 4450grammra gyarapodott és nőttem 4centit , megtettem az első sétámat a kertünkben és végre leesett a köldökcsonkom is, ami miatt nem tudtam nagy vízben pancsolni, bár a sírás-mentes fürdés még így is váratott picit magára.
Júliusban már elkezdetem mosolyogni azokra, akik körülvettek, elkezdtem figyelni a mozgó tárgyakat, mint például a forgó játékot az ágyam felett, elvittek először idegenek közé, egyre ügyesebben ettem és a súlyom 5210grammra gyarapodott. Még mindig sokat sírtam és nyűgösködtem, és már akkor sem nagyon akartam aludni se napközben se éjszaka. Voltam ortopédián és sajnos szemészeten is, mert az egyik könnycsatornám el volt dugulva, de szerencsére át tudták fújni és rendbejött.
A következő jeles nap az életemben szeptember 20 volt, amikor először fordultam át hátról hasra, majd hamarosan ezt a műveletet elég sűrűn csináltam, de még úgy hogy az egyik kezem magam alá szorult, de hamarosan ezt is kiküszöböltem. Nem sokkal ezután felfedeztem a lábaim és elkezdtem buborékokat fújni a számon, illetve kinyújtania nyelvem.
Október végén először mentünk el itthonról pár napra Zebegénybe, amit Én várakozáson felül élveztem. Itt kaptam be először a lábujjamat. Miután hazajöttünk elmentem Anyával 1 babamasszázs tanfolyamra 5 hétfőn keresztül, amit rettenetesen élveztem, de főleg a többi baba mamája érdekelt :).
Novemberben Anyáék úgy döntöttek, hogy most már el kell kezdenünk a hozzátáplálást. Az első almám ízlett, amit azóta is imádok. Ebben a hónapban még kipróbáltuk az őszibarackot, a krumplit és a sütőtököt. De még hasról át is fordultam hátra és azt megcsináltam már mindkét irányban. Ekkora a súlyom 7670gramm volt.
A decembert sajnos kicsit betegesen kezdtem, de szerencsére hamarosan jobban lettem, viszont Anyáék jobbnak látták az immunrendszeremet kis C vitaminnal is felturbózni. Ebben a hónapban új ételként felvettük a körtét, cukkinit, paradicsomot és szilvát. Megkaptam az elő prevenar oltásokat , amik agyhártyagyulladás ellen nyújt védelmet. A karácsonyban nem a fa és az ajándékok fogtak meg, hanem a sok ember és a folyamatos felém irányuló szeretet és gondoskodás.
Január elejére már tudtam segítség nélkül is stabilan ülni, ezért ettől a hónaptól kezdve etetőszékben ettem, és már kaptam céklát, húst, gesztenyét, banánt. A súlyom 8 kiló körül mozoghatott, de nem nagyon tudtak megmérni, mert már nem tűrtem nyugodtan a méricskélést. Január 16án ültem fel magamtól először, és ekkortól kezdődött el a nyugisabb időszak Anyuék életében. Most már más szemszögből láttam a világot és ez nagyon tetszett. Ebben a hónapban kezdtem el összeütni 2 tárgyat és először vették észre a szüleim, hogy félek más gyerekektől ha megfogják a kezem.
Február 4én először álltam fel a kiságyamnál és hónap közepére már araszoltam is mellette, 27én pedig először másztam. Először kaptam sárgabarackot, rizst, borsót, spenótot. Ebben a hónapban költöztem saját szobába, ami szerencsére nem nagyon viselt meg.
A mászás sajnos nem túl sokáig érdekelt, mert hamarosan már sétálgattam segítséggel.
Márciusban sokat nyűgösködtem, de nem tudom miért, viszont elkezdtem érzelmeket kifejezni grimszolással és különböző, intenzív hangszinekkel. Már ettem salátát, áfonyát, tésztát, karfiolt és brokkolit. Tejterméket nem adott Anyu, mert sajnos azt vették észre, hogy ekcémára hajlamos vagyok, amin nem segít a tejtermék. Hónap végére elkezdtem gagyogni, mit abba, appa, stb.
Április 7én megtettem az első lépéseimet, amiket szerencsére Anya meg is örökített, mert ekkor már blogot vezetettünk a hétköznapjainkról, és így szinte állandóan kéznél volt a fényképezőgép. Húsvétkor, már visszaintegettem és tapsoltam, illetve elkezdett jönni az alsó két fogam, amik az elsők voltak!!! Ja és április 11én megtörtént a csoda, ami a legnagyobb meglepetés volt , ugyanis aludtam először 2 és fél órát, ilyen, azóta is csak 2x történt. A járásom hamarosan azzal bővült, hogy már leguggoltam és úgy vettem fel tárgyakat, majd visszaegyenesedtem. Szüleim nagyon büszkék voltak rám, csak azt sajnálták, hogy nem nagyon akartam még mindig mászni, ami pedig jót tett volna az agyi fejlődésemnek a tudomány mai állása szerint. Április 21én pedig megszereztem az első vérrel járó sebesülésemet, ami Anyát jobban megviselte, mint engem.. Egyre többet ittam itatópohárból egyedül és gagyogtam, valamint már nem voltam annyira félős másokkal szemben, de azért megtartottam idegenekkel a 2 lépés távolságot, majd ha úgy gondoltam, akkor nyitottam felé.
Május óta már átlépek a küszöbön, ha odafigyelek, odaviszek és beleteszek tárgyakat a dobozba - ha kedvem van - felmászom a lépcsőn, illetve a játékbotra ráhúzom a lyukas karikákat. Egyre bátrabb és felfedőbb vagyok, minden és mindenki érdekel. Szeretek társaságban lenni, imádom ha lemegyünk másokhoz és más helyekre, mert már kicsit unatkozom a megszokott helyeken. Május 19én szopiztam utoljára és jön a 3 fogam, a bal felső. Egyre többet és többet kommunikálok gagyogva, ami nagyon tetszik a családomnak, bár még nem nagyon értik, csak ha éhes vagyok, mert rámutatok az ételmelegítőre és hammáért sikítok :). Anya bánatára még mindig rosszul alszom éjszaka, amit Ő egyre rosszabbul visel, viszont szerencsére Nagypapi minden nap itt van vele, és sokat segít neki, amiért Ő rendkívül hálás is. Szerencsére mindent megeszem és nem vagyok túl válogatós, bár amikor olyan nagy meleg volt, akkor inkább csak ittam, de a súlyom 9 kiló körül van, amire azt mondják ideális, tehát Anya nem nagyon izgult. Az akaratom nagyon erős és rögtön hangot is adok annak, ha valami nem éppen úgy történik, ahogyan szeretném. Ha Anya megtilt valamit, akkor elég sokáig tart amíg ezt tudomásul is veszem, és inkább feszegetem a határokat, amiket már ideje felmérnem, ugye?!!!!!
Szóval röviden ennyi történt velem az elmúlt évben, remélem sikerült mindent leírnunk, mert ezeket a dolgokat Anyával ketten szedtük össze. És már nagyon várom a folytatást, akárcsak ők….
Sok-sok Puszi Mindenkinek