2010. január 31., vasárnap

Életem legnagyobb hava

2 napig csak esett és csak esett. Nagyon tetszett a dolog, mert ebben az évben megszerettem a havat és a szánkózást. De sajnos rá kellett jönnöm, hogy a nagy hó sem mindig jó, mert nehéz benne csúszni, menni és a szüleinknek is sokkal keményebb munka a Mi húzásunk. Viszont szép, és ha 1 kicsit le van tömörítve, akkor mindjárt szuperjó!
Szombaton délután pár reménytelen csúszási kísérlet után Timivel és Patrikkal inkább a húzatásunk mellett szavaztunk, és képzeljétek találkoztam életem 1. hóemberével is.

Aztán vasárnapra ennyi hó esett és még szegény Masni és Szaffi is így nézett ki minden kimenetelük után.
De aztán megint megpróbálkoztunk a csúszással és 1 jópofa kis tárgy (hóval megtömött zacskó) segítségével mentünk párat. video

Közben Patrikéknál is lett hóember:), illetve hóasszony:o)

Szerettem volna hintázni is, de megakadt a lábam a hóban.
De vasárnap délutánra sokat javult a csúszó-helyzet a zacskós csúszás és a hólapátolásnak köszönhetően:). Csak sajnos Anya felejtette el használni a gépét! Hazafelé még (hó)angyalt is láttunk.

Kis emberek nagy cipőben járnak



2010. január 29., péntek

Anya szülinapja

Tegnap volt Anya szülinapja. Apa és Én reggel megleptük ezért 1 nagy csokor tavaszi virággal, amit annyira szeret. Aztán amikor Én elaludtam ebéd után Ők idehívták Mamát és leléptek ebédelni a Wasabiba, mivel ez Anya kedvenc helye. Délután kimentünk szánkózni amikor már hazaértek, de bánatunkra csak amolyan semmilyen porhó esett, amiben még Minket is nehezen lehetett húzni. Így nem tudtunk elmenni a közeli kis dombra, ahol pedig jó kis csúszópálya van. Aztán Ando és Anya elmentek valamilyen tornával kapcsolatos helyre és furcsa járás-technikával érkeztek vissza. Nem is értem miért mennek oda, ha így viselkednek utána :o). Aztán pedig még hátra volt a köszöntés. Andoéktól és Anitáéktól Anya kapott ajándékot és tortát is, annyi darab gyertyával ahány éves. Ennek külön örült, hiszen így volt kihívás a fújásnál, mivel az utóbbi években a korának gyarapodása miatt már csak számgyertyákat fújhatott :).

2010. január 26., kedd

Ha már nincs más ötlet

Tegnap nagyot buliztunk Timivel és Patrikkal!
Úgy kezdődött, hogy az Apukáik átjöttek délután segíteni az Én Apukámat szekrény összeszerelni. De mivel szerintük Mi csak valamilyen oknál fogva feltartottuk volna Őket, ezért Anyáékra maradt a feladat, hogy 3 energiától és lelkesedéstől hajtott gyereket lefoglaljanak. Ez az elején még nem is volt olyan nehéz, de aztán estére már a sok szerepjáték, futkosás, hancúrozás után már ők is kifáradtak. De ekkor jött Anitának (Timi Anyukájának) felmentő ötlete, hogy játszunk a szekrény dobozaival. Mit Nekünk drága és készség fejlesztő játék - papír!
Így hála Neki pár perc alatt szinte teljesen kibújva a bőrünkből viháncoltunk, bújócskáztunk, kúsztunk, másztunk. Öröm volt nézni - szerintem:)!
Aztán sajnos a búcsú ideje is eljött, de nem engedtem Apának eltenni ezeket a szuper papírokat, így folytatódhat a buli!!!!






















Új barátok

Pénteken este átmentünk Patrik barátomékhoz és ott találkoztunk Zolikával és Anyukájával. Az első negyed óra ismerkedés után belecsaptunk a játékba, és futkároztunk, bújócskáztunk, ugráltunk az ágyon, stb.

Szombaton pedig elmentünk Anya barátnőjéhez, Kati néniékhez. Kati néninek pár hét múlva kislánya születik és még előtte adtunk Nekik olyan dolgokat, amiket Én már nem használok. Nagyon jól éreztem Magam: sokat hancúroztam Tomi bácsival (Kati néni párja) és teljesen beleszerettem Zsaniba (Kati néni unokahuga. És nem felejthetem el Ninát (Kati néni egyik kutyusa) sem, akivel jót kergetőztünk az asztal alatt.

2010. január 23., szombat

Nyomok a hóban

Vajon melyik lábnyom kié? (megfejtés a végén :))

1. fácán, 2. róka, 3. téli egérlyuk, 4. szarka, 5. vaddisznó, 6. őzike, 7. Apa, Anya és Én:)

2010. január 22., péntek

Apukám, az ezermester

Apa megmaradt fa deszkákból és minden másból fantasztikus játszóvárat épített Nekem és a Barátaimnak. Van rajta csúszda, pici bunker felül és az aljában pedig elfér majd a homokozóm. Hát nem szuper Apukám van:)!?

2010. január 21., csütörtök

Amerikából jöttem...



...híres mesterségem címere f - sz (senki ne gondoljon rosszra).



Na ki lehetek?

2010. január 20., szerda

Megint esett

Végre megint esett annyi hó , hogy mehessünk szánkózni. Így célba vettük a szokásos helyünket, de most inkább a hógolyózáson volt a hangsúly. Ugyanis Ando és Apa jó kis hócsatát vívtak, amiből természetesen Mi sem maradhattunk ki:)!






Aztán délután folytatódott a havas program, de már inkább csak húzgáltuk egymást és furcsa égi jelenségeket fotóztunk:).

Ilyen öregek vagyunk :)

Lilypie Fourth Birthday tickers Lilypie First Birthday tickers