XX.

Hát megvan a 2. X-em is hónapokban!

Azt nem mondom, hogy szempillantás alatt, de elég gyorsan eltelt ez az idő, és főleg az utolsó hónapok szaladtak el sietve:).

Mint sokan mások, úgy Én sem vagyok tisztában azzal, hogy mit is kellene tudom az Én koromban, de azt hiszem nincs szégyellnivalóm :).

Először is ejtsünk pár szót a fizikai adottságaimról: 84cm és kb. 12 kg. Anya imádja, hogy husis gyerek vagyok, és állandóan csókolgat és fogdos (senki ne gondoljon rosszra-Anya). A hajam még mindig szőke, mint a tejföl és kék a szemem, valamint a börőm is ugyanolyan fehér és érzékeny. A fogaim száma már 15, de ennek legalább a fele még mindig csak jövöget és nincs kint teljesen. Mostanában már ügyesebben esem el és egyre kevesebbszer van rajtam kék-zöld folt (kivétel a mai nap, amikor sikeresen vágódtam a kanapénak).

Viszont igazából az utóbbi időben a beszélőkém és a értelmem (nem ér nevetni!) fejlődött a legtöbbet. Szinte mindent megértek, és ezzel nem kevésszer okoztam már meglepetést a családomnak,pl: a piszkos edényeket ki tudom már vinni a konyhába és beleteszem a mosogatóba vagy felteszem a poharat a pultra, kidobom a szemetet, akár ezeket külön kérésre is, rászólok mindenkire aki nem kapcsolja be a kabátját induláskor, stb., de ezt nagyon hosszan ecsetelhetném. A szóhasználatomról is 1 másik bejegyzésben írnék majd.
Anya nagy bánatára viszont nem szoktam nyugodtan eljátszani, hanem kapkodok jobbra-balra és fél percnél tovább semmi sem érdekel. Szeretek barátokkal játszani, futkározni, bujócskázni, fogócskázni, szánkózni, ágyon ugrálni, motorozni, labdázni és minden olyan tevékenységet, ami mozgással jár. A képességfejlesztő játékaimat sem rendeltetésszerűen használom, pl: a forma-bedobós játék darabjaiból inkább Anyával építettek tornyot és Én pedig utána boldogan döntöm le.
Még nem ismerem a színeket és a számokat, nem szeretek rajzolni, színezni, mert ezek a dolgok nem érdekelnek, hiába próbálkozik Anya. Az egyetlen dolog ami leültet az a képeskönyv, amiben állatok és járművek vannak. Azokat szívesen nézegetem, természetesen társasággal :).
Az étvágyamat tekintve áttértem a "sokszor sokat és néha keveset" stílusra. Imádok máshol és másét enni, ezzel kellemetlen helyzetbe hozva a Szüleimet. Imádom a tésztát és a sült krumplit, a virsliről és a csokiról nem is beszélve.
Nagyon szeretem az állatokat, főleg a kutyust, cicát és a tehenet emelném ki, mint kedvenceket.
Istenien és ennivalóan aranyosan tudok puszit adni, dobálni és sziázni. Anya és Apa elolvadnak, amikor szinte a szuszt is kiszorítom belőlük mikor átölelem a nyakukat.

A Tv még mindig nem nagyon köt le, de már előfordult, hogy 1x-2x, hogy végigültem 1 mesét vagy reklámot, de csakis más ölében és szülői magyarázattal. Viszont mostanában szívesen nézem a youtube nevű oldalon a harangszót és a vonatokat, na meg a rallys autókat, de a sajtkukac akkor is ott van a fenekembem.

A bilivel még csak ismerkedem, de ez sem vonz igazán. Inkább csak a Szüleim próbálkozásit nem akarom túlságosan elrontani, és néha dobok nekik 1 kis öröm-morzsát azzal, hogy fürdés előtt csorgatok pár cseppet a bilibe, de aztán a fürdőkádba megy úgyis a többi :).
Ja és az alvásom. Hát ott javult valamit a helyzet, de azt hiszem, most már mindenki kezd hozzászokni, hogy Nekem kevesebb alvás is elég, mint más gyereknek. Az éjszakák többségét már át szoktam aludni, de azért sokszor előfordul, hogy Apáék mellett ébredek reggel. Viszont jó hír ezen a téren, hogy ebéd után, önként és dalolva megyek csicsizni Anyával.
Nagy általánosságban barátkozós vagyok, de nem szeretem ha lerohannak és nem várják meg még feloldódom. Ha ismeretlenekkel hoz össze a sors, akkor kicsit visszahúzódok, de általában hamar feloldódok és ha szimpatikus a másik fél akkor nincs akadálya a barátságunknak!

Hát azt hiszem nagy vonalakban bemutattam Magam, mint 20 hónapos nagyfiút!!

Puszi Mindenkinek