Senki ne gondoljon több 100m2-en elterülő sátrakra és híres fellépőkre, de aki akarja az igazán jól érezhette magát. Sajnos az idő nem volt túl kegyes hozzánk, ami a napsütést és a meleget illeti, de azért legalább nem zuhogott egész nap az eső. Voltak kézműves sátrak, ahol lehetett sokat ügyeskedni, volt póni lovaglási lehetőség, modell repülők szálltak az égen, nagy bográcsban főztek finomat, volt gyerek játszó-sarok ügyességi játékokkal és volt 1 szupi kis játszótér. Anyáék beszélték is, hogy milyen jó lenne 1 hasonló legalább közel Hozzánk!
De az igazán fantasztikus dolog 5 órakor érkezett, 1 igazi hőlégballon. Az elején Mi Timivel meg voltunk róla győződve, hogy ez 1 ugrálóvár, de aztán elszállt minden bátorságunk amikor elkezdték felfújni. Érdekes volt, de nagyon hangos és félelmetesen nagy. Én sírva is fakadtam, amikor a Mama ment fel (Jajaj, Mama elment úú lufi!), ugyanis fel lehetett szállni vele pár méter magasba, majd visszahúzták az embereket. És mivel percek múlva is vigasztalhatatlan voltam, sőt egyáltalán nem mutattam jelét a megnyugvásnak, így Anyáék jobbnak látták hazamenni. (Pedig tudom, hogy a Szüleink szívesen kipróbálták volna, na de a Mama megígérte, hogy jövőre is leszervezi és talán akkor :o)!) 
De szuper hely :-) azért nem semmi a mamád Ricsi :-))
VálaszTörlésEgyébként megértem, hogy szomorú lettél, még a felnőtteknek is ijesztő lehet ilyen közel lenni egy ekkora hőlégballonhoz :-) Felszállni vele még inkább!
Köszönöm, Én is büszke vagyok Rá !!!
VálaszTörlésTényleg hangos volt amikor beindították a meleget :), és utólag mesélték, hogy más gyerek is félt, főleg a kisebbek. Majd jövőre :o)