2010. november 5., péntek

Halihó

Minden ember életében vannak rosszabb időszakok, amikor semmi sem úgy alakul, ahogyan szeretné. Hát ez így volt az utóbbi időben az Én személyi titkárnőmmel, Anyával is. Sajnos sok szomorúság, csalódás érte Őt 1 kis fáradsággal és az Én betegségemmel megspékelve, de mostanra minden a helyére került, így ott folytatjuk ahol abbahagytuk :).

Szerencsére a rossz napok közepette sok vidám és kellemes dolog is történt Velünk.

A legfontosabb megemlítenem, hogy Orsi szépen növöget Anya pocakjában. Már 2600gramm és minden vizsgálat alapján egészséges :o)!!! Elrendeztük a kiságyát, a pelenkázót úgy, hogy majd Én is odaállhassak, ülhessek és Anya már a kórházi pakkját is összekészítette:).

Hosszú idő után ellátogattunk Ákos barátomékhoz. Sajnos aznap szobafogságra voltunk ítélve, mert olyan nagy szél fújt, hogy a Szüleink jobbnak látták bent maradni. Szerencsére Ákos Apukája, Laci otthon volt, így sokat segített Anyukáinknak a lefoglalásunkban. Ugyanis Kriszti néninek szoros, testközeli kapcsolatot kell tartania Fannival, Anya meg elég nehézkesen tud már a földön ülve játszani. Egész nap szinte babáztunk és vonatoztunk. Fanni egyébként nagyon édes kislány, csak kár, hogy még nem tud Velünk játszani :).
Egyik hétvégén elvittük a már régóta gyűjtött üres palackokat a szelektív gyűjtőbe, majd játszótereztünk Apáékkal 1 jót. Ugyan csípős hideg volt és a játszó is kicsit lepusztult már, de Én élveztem a változatosság minden pillanatát, amit a Szüleimmel tölthettem.
Aztán megtörtént az első Nagyfiús hajvágásom is. Anya úgy gondolta, hogy most már nem fogja télen géppel az egészet levágni, és mivel ismer 1 jó fodrászt így elvitt Anikó nénihez. Én – a Szüleim meglepetésére- egész jól bírtam a félórás fodrászkodást. Sokat segített ebben a sok lefoglaló játék és Fido kutya jelenléte is.
És Halloween lévén – jó amerikai szokáshoz híven – tököt faragtunk. Ebben segítségemre voltak csodás szomszédasszonyaim Ibo és Lilla, jó barátom, Máté és Apa.

5 megjegyzés:

  1. Remélem, hogy a problémák már megoldódtak és szomorúságot felváltotta a boldogság :-)) Nagyon izgalmas időszak vár rátok, már nincs sok hátra, most már nem szabad búslakodni :-)) Egyébként alig várom a kis Orsolya megszületését :-))
    Bátyuskája pedig nagyon ügyes fiú, hogy így bírta a fodrászkodást és jól viselkedett. Blankánál még a fésülködés is kínszenvedés. Úgy irigykedem a fodrászhoz járó fiúkra, hogy milyen ügyesek :-))))))) Egyébként nagyon klassz lett a frizkója :-)

    A tökök nagyon jól sikerültek, pont mondtam idén apának, hogy úgy bánom, hogy nincs kertem, mert én is faragnék és kitennék tököket. De a lakásban ezt kerülgetni nem egy buli. Meg szerintem nem is bírja olyan sokáig a melegben.
    Puszi nektek

    VálaszTörlés
  2. Szia Timi!
    Sajnos a szomorúságot 1 kedves és közeli bácsi elvesztése okozta, amit még mindig nehezen fogunk fel, de azt mondják az idő segít majd, úgy legyen.

    Orsi érkezését Mi is várjuk, de a várakozásunkba némi aggodalom van, mert tartunk attól, hogy fogjuk az akadályokat venni. Ricsi még kicsi és ugyan minden nap mesélünk Neki Orsiról, de még olyan kicsi. Most Ő tölti ki minden másodpercünket és nem tudom, hogy fog beleférni még 1 gyerek, amikor néha fésülködni nincs időm:). Gondolom a már 2-3 gyerekes Anyukák csak legyintenének erre, de most kicsi félek még!
    A fodrászos dolgon mi is csodálkoztunk, mert azt hittünk, hogy 1 perc után abbahagyhatjuk, de érdekelte a sok kütyü és szerencsére a benti Lányok is nagyon aranyosan és figyelmesek voltak :)
    Ha gondolod jövőre küldök Nektek 1 kisebb tököt, ami 1 tányéron is elfér, és akkor nem kell kerülgetni :)

    VálaszTörlés
  3. Szia!
    Jaj, de aranyos vagy:-))... de szerintem ha nagyon akartam volna, akkor találtam volna lakásba való halloween töknek valót. :-)) Egyébként jövőre lehet hogy csinálok én is ilyen tököt, nagyon tetszik nekem :-)

    Egy pici baba érkezése - főleg ha második, vagy harmadik baba érkezik - mindig izgalommal jár (vagy akár félelemmel). Még a legrutinosabbakban, és az egyáltalán nem parázósakban is felmerült már olyan gondolat, hogy ezt, vagy azt nem tudja hogyan fogja megoldani. Ez normális. Ez is egy új helyzet, ezt is meg kell szokni, meg kell tanulni!
    Nekem sokáig voltak olyan rémálmaim, hogy éhen hal majd a gyerekem, mert éjjel nem hallom meg, ha sír. Aztán ezen ma már csak nevetek. Mert tudom, hogy nincs az a halk nyöszörgés amit meg ne hallanék. :-)))
    Ahogy Ricsinél sikerült venni az akadályokat, úgy fog menni Orsinál is.
    Talán jobban kell logisztikázni, szervezni, "rendszert" v. szokásokat betartani. Menni fog szerintem, ügyesek vagyok. :-))

    VálaszTörlés
  4. Húú már csak pár hét és megszületik a Kicsi:)
    Nagyon csinos lett Ricsi az új frizurával!
    Én is szerettem volna Petinek tökfejet készíteni,de itt nálunk csak ilyen 15kg-os tökök voltak,arra meg megmondom őszintén sajnáltam kiadni 2000-2500ft-ot...Aztán mikor Anyósék jöttek a temetőbe előtte beugrottak és hoztak Petimnek egy kicsi tököt kifaragva:)
    Izgatta a Mazsi fantáziáját,de amikor meggyújtottuk a mécsest benne majd1össze tojta magát tőle:)
    Csak tisztes távolságból szemlélte:)

    A kis tesó érkezésével Én úgy vagyok(most épp),hogy nincs az az akadály amit le ne tudnánk küzdeni!Biztos,hogy menni fog minden!Mennie kell!
    Eleinte furcsa lesz meg nehéz,de majd belerázkódtok/unk a hétköznapokba:)
    Annó amikor még Szabikám volt Én is úgy voltam,hogy el sem tudtam képzelni azt,hogy hogyan tudnék 2-gyermekkel foglalkozni,hogy tudnám Őket egyformán szeretni,hogyan tudnék mind a kettőnek mindent megadni stb...Pedig nagyon szerettünk volna már akkor több gyereket.De mondom most teljesen máshogy vagyok.Igaz néha bennem is felmerül az,hogy hogyan fogom bírni ezt az egészet tök egyedül?És biztos vagyok benne,hogy ha eljutok idáig mint Te,hogy már csak pár hét van vissza szerintem nekem is lesznek kételyeim,félelmeim,de nem érdekel!Biztos,hogy lesz valahogy,és boldogulni fogunk,úgy hogy ne szenvedjenek semmiben hiányt a gyermekeink!A saját magunk félelmei miatt nem foszthatjuk meg őket attól,hogy kistestvérük legyen!
    És van akinek nem kettő,hanem 3-4 esetleg több gyermeke van és bírja!Akkor nehogy már mi ne bírnánk kettővel???!!!
    :)
    Igazam van????
    :)
    Puszi Nektek és kitartás!!!!!

    VálaszTörlés
  5. Szia Timi!
    Köszi megnyugtató szavakat :). Igazából tudom, hogy minden megoldódik, de az alap-para azért megvan, hogy fog minden alakulni. Ricsinél olyan nyugodt és magabiztos voltam, hogy talán azért ért minden probléma váratlanul, de most, hogy már tudom milyen lesz, talán az akadályokat is könnyebben, előre picit rákészülve fogjuk venni :o).

    Szia Zsófi!
    Már tavaly is akartunk ilyen töklámpásokat készíteni, de annyi pénzt nem szívesen adtam volna ki érte, mint amennyibe kerültek. Így ebben az évben- kertes ház lévén - ültettünk tököket és ezeket faragták is a Többiek. Ezért még értékesebbek voltak.
    És Neked is köszi a bíztató szavakért. És igen igazad van :), de mint már Timinek írtam az alap félelmek megvannak. Igazából 1 évvel ezelőtt még teljesen elzárkóztam kistesó-témától, mert még teljesen erősen éltek bennem az első hónapok nyüglődései és nehézségei. De aztán amikor már könnyebb lett és láttam 1 barátnőm édes pici kislányát a kórházban, akkor megmozdult Bennem valami, és felhoztam Krisznek a dolgot. Szerencsére Ő azonnal támogatott és 1 pillanatra sem támasztott kételyeket Bennem. Nekem ráadásul piszok nagy szerencsém van a Családommal és Krisz Családjával is, hiszen Mindenki közel lakik, és nincs az a dolog, amit ne tennének meg Értünk. Ha nem lenne segítségem, akkor bizony vártunk volna még, mert Ricsi elég sűrű és eleven fickó ahhoz, hogy bevállaljak mellé Tesót :o)

    VálaszTörlés

Ilyen öregek vagyunk :)

Lilypie Fourth Birthday tickers Lilypie First Birthday tickers