2010. június 27., vasárnap

Húú, de szuper kis hétvégénk volt :o)

A szombat reggel már jól kezdődött, mert Apa itthon volt és nem dolgozott:). Minden reggel megkérdezem, hogy "Hol van Apa?", de mindig csak azt a választ kapom, hogy Apa dolgozni ment, majd este jön. Most viszont Ő jött be Hozzám ébredéskor és cipelt át a nagy ágyba. Itt megnéztünk együtt pár mesefilmet, miközben megittuk a reggeli italainkat.

Aztán az itthoni ebéd utáni alvást kihagyva bepattantunk az autóba és kimentünk a Gyerekszigetre. Tavaly nagyon tetszett és Apáék úgy gondolták, hogy most még jobban fogom élvezni. Hát nem teljesen lett igazuk, de mégiscsak kimozdultunk 1 picit. Az idő kegyes volt hozzánk, mert nem esett és hőség sem volt. Volt körhinta, dodzsem, ugrálóvárak, állatsimogató és kreatív-sátrak. Sajnos az 1 óra alvás az autóban nem bizonyult jó ötletnek, mert elég komásan indultam a programoknak. De aztán megláttam a körhintát és kipattantam a babakocsimból, hogy "Arra!", és azonnal be akartam ülni. Viszont amint elindult Én keserves sírásba kezdtem és le kellett állítatni a hintát, hogy kiszállhassak. Aztán jött a következő probléma, amikor Anyáék nem engedték, hogy felmásszak a nagyoknak kialakított ugrálóvárra.Ezek után már a retro-tűzoltóautó sem érdekelt igazán. Majd az állatsimogatóban jelentettem ki tíz-perces sorbanállás után, hogy "Icsi fél". Hát ekkor Anya már eléggé le volt törve, viszont miután magunkhoz vettük 1 kis kürtös kalács és sajtos-tejfölös lángos utánpótlást, újfent nekivágtunk a programoknak. És képzeljétek a legsikeresebb játéknak a dodzsem bizonyult és az is csak az ütközések után :). Volt is nagy sírás, amikor ki kellett szállni :(.








Vasárnap reggel megint együtt pihentünk hárman az ágyban, majd együtt ebédeltünk Timiékkel és Patrikékkal. Aztán az alvás után elindultunk a jászberényi állatkertbe. Szuper kirándulóidőnk volt. Az állatkert pedig egyenesen fantasztikus. Rengeteg érdekes és aranyos állatot néztünk meg. Legjobban Mindenkinek a vidrák (akikhez Én be is akartam mászni) és a kenguru-mama a kicsinyével tetszett. Etettünk kecskéket is, akik elég agresszíven kéregették az ennivalót. Volt még ezenkívül jó kis játszótér és fagyiztunk is.









És végre fény derült arra, hogy az Általam hetek óta mondogatott "Pataim" mit is jelent. Íme:

Az egyik jó parkos téren találtunk lovakat is :)



Kár, hogy nincs mindig hétvége!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ilyen öregek vagyunk :)

Lilypie Fourth Birthday tickers Lilypie First Birthday tickers