Szülinapozás

Először is szeretném még egyszer megköszönni Mindenkinek, aki felköszöntött. Nagyon jól esett, hogy ennyien gondoltak Rám és kívántak minden szépet és jót Nekem és Anyának :)) Köszi-köszi !!!

A nagy nap egyébként nem indult másképpen, mint a többi. Felkeltem megreggeliztem és azonnal ki akartam menni a kertbe. Csakhogy Anya egész délelőtt sürgött-forgott a konyhában és lelkesen sütött valamit. Engem viszont ez is érdekelt, így kicsit megnehezítettem a dolgát az állandó láb alatt létemmel, de így is elkészült a remekmű - legalábbis annak tűnt még! Ráadásul amikor Nagypapi megérkezett folyamatosan csak azt hallottam milyen nagy nap ez a mai. Nem igazán értettem a dolgot, de aztán ebéd után Apa is hazaérkezett és már ez igen gyanús volt, hiszen az utóbbi időben nem ért haza ilyen korán. Szóval ebéd után egyszercsak előbukkant a délelőtti torta és rajta valami tüzes izé, amit tátott szájjal bámultam. Miután elfújtuk a gyertyát végre megkóstolhattam a tortámat. Először jó alaposan megnéztem az állagát, utána Apának adtam az első falatot. A tortám Nekem ugyan ízlett, de az ősök nem voltak elájulva tőle, ám szerencsére még délután is kaptam 1 tortát a szomszéd Erzsike nénitől, ami viszont nagyon finom volt. Fantasztikus, hogy külön Nekem csinált egyet!!! Szombaton sajnos elmaradt a családi szülinapi bulim, mivel náthás vagyok még mindig, remélhetően a 4. fogam miatt, és Anyáék féltek, hogy nehogy elkapjon tőlem valaki valamit. De azért Nagyi átjött hozzánk délelőtt és kaptam Tőlük 1 szuper sátrat alagúttal, amit a nappaliban állítottunk fel a rossz időre való tekintettel. Nagyon tetszik és azóta is abban vagyok jó sokat és élvezem ahogyan bújócskát játszom benne mindenkivel. Délután pedig ünnepelt lévén megint Anya hátán élvezhettem a fűnyírás minden percét. Mivel mindkét szülőm dolgozott, azért erről nem tudok képet prezentálni, de legközelebb majd megpróbálom pótolni a hiányt.

Vasárnap Anyáék elvittek a gyerek-szigetre, de sajnos nem sokat tudtunk maradni, mert elkezdett esni az idő. Valamiért ez nem tetszett Nekik és lebeszélték a többi barátom szüleit is az utcánkból, hogy utánunk jöjjenek. Pedig jó buli lett volna és hát nem vagyunk cukorból, igaz?! Még 1 fantasztikus macit is láttunk, aki buborékokat tudott fújni és innen aztán igazán nehéz volt elvinni.Hazafelé beugrottunk a másik Nagyimékhoz, mert sok finom és friss gyümölcsöt és zöldséget hoztak Nekünk a telkükről. Olyan jól éreztük magunkat, hogy azt vettük észre, hogy már indulnunk kell haza mert fürcsi idő van. Én pedig úgy elfáradtam estére, hogy nem kellett sokáig altatni :).