Családi kiruccanás

Szombaton délután Apáéknak Zuglóban volt dolguk, így ha már arrafelé jártunk kinéztünk a Margit szigetre. Tavaly jártunk itt utoljára, pedig jó kis hely mondhatom: nagy, füves park, hosszú, egyenes motorozásra csalogató utak autók nélkül, tó kacsákkal és halacskákkal. Nagyon élveztem a szabadságot és az új környezetet, főleg, hogy együtt voltunk mindannyian. Én sokat motoroztam, futkároztam, labdáztam és még kacsákat is etettem.

Majd hazafelé beugrottunk Anya KeresztAnyukájáékhoz 1 kis beszélgetésre, ahol Én úgy viselkedtem, mit 1 kis Angyal:), elbűvölve ezzel Mindenkit.

Szuper kis délutánunk volt :)!

Mi lehetett?

Szerdán délután kicsit nyűgösebb és hisztisebb voltam az átlagnál. Aztán este kiderült miért.

Egy ideig még tébláboltam a házban a délutáni sétánk után, majd felkéredzkedtem Anya ölébe és szorosan Hozzábújtam. Anya ekkor érezte, hogy mintha forró lenne a buksim. Nagy kínszenvedés árán hagytam csak, hogy megmérjék a lázam és 38C volt. Aztán már se enni, se inni, se semmihez nem volt kedvem, csak odabújni Anyához és aludni. Először a Szüleim tanakodtak, hogy mit is csináljanak (kúp vagy nurofen, hűtőfürdő vagy priznic, stb), de aztán annyira nyügi voltam, hogy az azonnali alvás és nurofen mellett döntöttek, mert azt legalább szeretem. Annyira kimerült voltam képzeljétek, hogy még esti mesét sem kértem :(!.

Aztán amit vízszintesbe helyeztek Én már aludtam is. Furcsa is volt Apáéknak, hogy már 9kor aludtam fél11 helyett. Majd aztán persze hajnali fél3kor felébredtem és átkéredzkedtem Anyáék ágyába.

Reggel a mérésnél még mindig 38C volt a lázam, viszont már jobb a kedvem (és semmilyen más influenzás, megfázásos tünetet nem produkáltam), így Anya megint a Nurofen mellett döntött, és lássatok csodát 10kor már kutya bajom sem volt. Mintha elfújták volna az egészet. Ugyan az egész napot a lakásban töltöttük és nyugodtabb voltam az átlagnál, de semmi bajom sem volt: se nátha se köhögés, se láz, csak elevenség és vidámság, jókedv, huncutság és nasi :o).

Szóval amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is szállt ez a nem tudom mi (Anya szerinte talán a fogam).

Játszótéren

El is felejtettem megemlíteni, hogy előző héten hétfő délután elmentünk a mostanság felújított játszótérre. Természetesen busszal mentünk :o)! De sajnos megérkezésünk után pár perc múlva eleredt az eső, így visszakényszerültünk a buszra :(. Másnap viszont már szuper napos idő lett, így megint bepróbálkoztunk. Sokan mások is így gondolkoztak, így rövid időn belül tömegnyomor alakult ki a magas játszóvárban, Anya nem kis félelmére. Először attól tartott, hogy valaki lelök, majd attól, hogy elmegy a kedvem és soha többé nem akarok majd jönni. Szerencsére a gyerekek vigyáztak Rám és miután végre lecsúszhattam a szuper jó csúszdán már el is felejtettem a megpróbáltatásaimat :o).

Mit visz a víz?

Egyik nap Timiékkel papírhajókat úsztattunk le a Rákos patakon :o)

Vasútmodel kiállítás

Szombaton délután Apával és Anyával elnéztünk a helyi közösségi ház megrendezett vasútmodel kiállítására. Hát Barátaim ott aztán volt "mi szem-szájnak ingere" 1 vonatokat kedvelő kisfiú számára. Sajnos hozzányúlni nem lehetett, de így is fantasztikus élményekkel tértem haza. Voltak az igazira rettentően hasonlító mozdonyok és vagonok, amik még világítottak is, volt Lego és Playmobil vasút. Lehetett favonatokkal játszani és a szemfülesebb és gyorsabb gyerekek még irányíthattak is Thomas vonatot( na ez nem Én voltam kivételesen). Tátott szájjal figyeltem az alagútból kizakatoló vonatokat és a nagy mozgó teher szerelvényeket, de annyira, hogy a másfél óra szinte elröppent és csak nagy sírás ( és különböző ígérgetések) árán tudtak a Szüleim csak hazavinni!

Nagy segítség a konyhában

Anyán mostanság megint úrrá lett a süthetnék :o). Így amikor időm engedi segítek Neki, hogy gyorsabban végezzen és többet tudjon pihenni :o). Itt éppen Limara néni oldaláról ellesett fahéjas kalácsot készítünk!

Ha hétfő, akkor Boribon

Hétfőn megint elmentünk a Boribonba. Sajnos 2 hetet ki kellett hagynunk, mert Anya nem tudott kilábalni a náthás-köhögős betegségéből, és nem akart senkit megfertőzni. Viszont most újból ott lehettünk és mivel csak kevesen voltunk, ezért sokkal több figyelem és idő jutott Mindannyiunkra. Móni néni nagyon aranyos és nagyon szeretem. Főleg amikor ugrálós szaladgálós,kúszós-mászós és gitáros feladatokat talál ki Nekünk :).

Pakolás, rendezkedés, szavazás, vásárlás

Elég sok mindent sikerült a mostani hétvégénkbe besűrítenünk.

Mivel hamarosan megérkezik Orsi, így Apáék elérkezettnek látták az időt, hogy elkezdjenek előpakolni és megtervezni, hogy mi hova fog kerülni, milyen használható baba ruháink vannak, mit is kell még beszerezni, stb. Hát persze mondanom sem kell, hogy hamar rájöttek, hogy nem lesz könnyű dolguk, és kevés 1 hétvége hozzá. És amíg Ők törték a fejüket, addig Én leteszteltem a régi helyemet és pár régi játékomat és ruhámat, hogy jó lesz-e majd Orsinak.

Aztán voltunk szavazni, ahonnan elmentünk a kedvezményes cipő és ruhavásárba, mert már szükségem volt 1 új cipőre. Itt összefutottunk Dorina barátnőmékkel, és mivel Ők hamarabb érkeztek, így Dorina megmutatta, hogy hol is lehet kapni szupi kis cipőket. Aztán pedig hazafelé elmentünk csapot vásárolni, mert a régi kád-csapunk szinte teljesen tönkrement. Itt Apáék pont 1 olyat választottak ki amit 1 ügyes néni csak 1 szuper emelődaru segítségével tudott leszedni a legfelső polcról-az Én legnagyobb örömömre :o).